SZABVÁNYOK

MSZ 1585:2012 – Villamos berendezések üzemeltetése

Forrás: Rátai Attila, Villanyszerelők lapja

Egyszer egy messzi-messzi kerületben egy villanyszerelő, akit már senki sem ismer, nekilátott egy bojler vízkőtelenítésének. Leengedte szépen a vizet – azt hitte -, majd a zárólap csavarjait kilazítva leengedte a maradék vizet. De azt már magán keresztül. Harmincöt fokban azért annyira nem rázta meg az eset. Pontosabban, nem ez az eset rázta meg.

Agyonázott és izzadt pólójában aztán kicserélte az aktív anódot, kipucolta a tartályt, majd visszakötötte a villamos szerkezetet. De olyan jó fej volt, hogy elhatározta, nem végez félmunkát. Látván a sorkapocs enyhén viseltes állapotát, az az egyáltalán nem meghökkentő gondolat jutott az eszébe, hogy kicserélve azt, kellemes légkört teremtve hagyja el buzgó ténykedésének helyszínét. Lecsapta a kismegszakítót, majd elkezdte kikötni a madzagokat a csokiból. „Nocsak-nocsak”- kiáltott fel, amikor érezte a villamos energia gazdagon kínált áldását a felsőtestében. Miután a szaki lába felmondta a szolgálatot, hanyatt esett, de így legalább – pár másodperc után – kiszabadult a fizikoterápiás kezelés tömör gyönyört okozó karmaiból.

Hát igen, villant át az agyán, amikor helyrejött annyira, hogy valami egyáltalán átvillanjon rajta – az MSZ 1585 feszültségmentesítés lépései… Hogyan lehetséges, hogy valaki több másodpercig kap egy bal-jobbkezest csuromvizes pólóban és túléli? A belépési pontnál lyuk égett a szerencsére még mindig szerethető kollégánk kezébe, tehát az áram nagyságával nem volt gond. Valószínűleg az áram nagy része nem a testén, hanem a vizes pólón keresztül folyt. Persze erre azt is mondhatnánk, hogy így viszont majdnem egy négyzetméteres, lecsökkent átmeneti-ellenállású felületen garázdálkodhatott villamos energiánk szó szerinti folyománya.

Mi történt? Nem lett lecsapva a kismegszakító, vagy csak akarta a szaki, vagy visszabillent? Ez még nem annyira gond, de nem lett biztosítva a visszakapcsolás elleni védelem sem. Ez sem annyira gond, de már kezd ciki lenni. Ennek tetejébe még ellenőrizve sem lett a feszültség nélküli állapot. Pedig ez egyáltalán nem jellemző emberünkre, de láthatjuk, hogy egy figyelmetlenség is komoly bajt tud okozni.

Amikor egy hónap múlva az izomláztól, ami egyébként már pár perc múlva jelentkezett, fel tudtam emelni a kezem, hogy levegyem a polcról az MSZ 1585-t, úgy gondoltam beleverem jobban a fejembe, hogyan is kell villamos berendezést üzemeltetni. Közben – bár azt hittem – halálra fogom magam unni, tök jó dolgokat találtam. Ezekből osztanék meg pár dolgot olvasóimmal.

MSZ 1585:2012 – Villamos berendezések üzemeltetése

A szabvány célja azon elképzelés megvalósítása, miszerint a speciális nemzeti igények figyelembevételével ugyan, de hangoljuk össze Európában a biztonsági színvonallal kapcsolatos követelményeket. Utána egy nagyon fontos megjegyzés következik: még a legjobb szabályok és lejárási rendek csak akkor érnek valamit, ha betartják őket. Ez a megállapítás mindenkire igaz, aki a villamos berendezés közelében dolgozik, tehát egy építkezésen a kőművesre is.

A szabvány alkalmazási területe

Villamos berendezések üzemeltetése és azokon, azok közelében végrehajtott minden munkavégzésre vonatkozik törpefeszültségtől nagyfeszültségig. (Tehát a takarítók által végzett, 10 kV-os feszültség alatt álló transzformátor nagynyomású vizes lemosására is.) Jó vicc, de olyannal már találkoztam, hogy a trafó korlátját beljebb helyezték el, hogy így a korláton kívül felállított létráról, a trafó fölé elhelyezett érzékelőt, a létráról a trafó fölé behajolva, karban tudják tartani. (A sarokban külön erre a célra elhelyezett fekete színű seprű-lapát-urna kombináció az egyensúlyát vesztő melós maradék szénatomjainak végső tiszteletadás céljából történt újrahasznosítása érdekében való összegyűjtésére és ideiglenes tárolására szolgált.)

A villamos berendezés meghatározásával már sokszor foglalkoztunk. Itt ugyanazt mondja a szabvány, de másképp megfogalmazva. A villamos berendezések a villamos energia termelésére, szállítására, átalakítására, elosztására és felhasználására szolgálnak. Ne felejtsük el, villamos berendezéssé csak akkor válik bármi, ha legalább egyszer feszültség alá van helyezve.

A szabvány követelményei a villamos berendezések biztonságos üzemeltetésére, azokon vagy a közelükben végrehajtott munkavégzésekre vonatkoznak. Ezek magukban foglalnak minden üzemviteli, munkavégzési és karbantartási folyamatot. Már mondtuk, és még fogjuk is, hogy a szabvány követelményei villamos üzemi és nem villamos üzemi munkákra is vonatkoznak. Képzetlen személyek csak abban az esetben „mentesülnek” a szabvány követelményei alól, ha képzetlen személyek használatára tervezett és létesített villamos berendezést vagy szerkezeteket használnak. Megnyugtató, hogy Mari néninek nem az MSZ 1585 megvásárolt példányával a kezében kell hajat szárítania.

Miért fontos ez? Mert látható, hogy mennyire fontos a szabvány alkalmazása például létesítésnél, a nem villamos szakemberek védelmében.

Már beszéltünk arról is, hogy áram-védőkapcsoló szükségeltetik minden szakképzetlen személy által használt általános célú dugaszolóaljzat áramkörébe. Tehát, ha a tervező és a kivitelező kifelejtené ezeket, akkor a lakások villamos berendezéseit, illetve azokat a szerkezeteket, amelyek nem rögzített bekötésűek, csak minimum kioktatott személy jelenlétében használhatnák. Vagy minden lakásban tartózkodót ki kell oktatni. Én nem vállalnám be, hogy Mari nénit őrzöm, amíg fürdik.

Szakkifejezések és meghatározásuk

Villamos berendezés (igen, a kávédarálót is annak gondoljuk): villamos szerkezetek bizonyos célból összehangolt, területileg behatárolható együttese, a vezetékekkel együtt. (A villamos szerkezetek a villamos energia előállítására, szállítására, átalakítására, elosztására, felhasználására, tárolására szolgálnak). A szabvány egyszerűbben fogalmaz – nem tudom miért. Később rájöttem, ezért a szabvány egyszerűbb megfogalmazását is leírom: a villamos berendezés magában foglalja az összes olyan villamos szerkezetet, amelyet a villamos energia termelésére, elosztására stb. (lásd előbb) szolgál. Az ok (lehet), hogy a szabvány figyelembe veszi, hogy valakinek a képesítése, végzettsége, felhatalmazása csak a villamos berendezés egy adott részére vonatkozik, például felvonókezelő.

Fontos szakkifejezés az épületvillamossági berendezés (installációs berendezés). Az épület tartozékát képező olyan 1000 V-nál nem nagyobb névleges teljesítményű berendezés, amit bárki kezelhet. Fontos, hogy nem az számít, hogy kinek engedik meg, hogy hozzányúljon. A férj az asszonynak: „Letöröm a kezed, ha hozzányúlsz” – szakmai instrukció következtében az irodájuk 32 A-es kiselosztója még épületvillamossági berendezés marad. Az, hogy az adott villamos berendezés – vagy bizonyos részei – az épületvillamossági berendezés-e, a berendezés célja és üzemi viszonyai határozzák meg. Mik tartoznak ide? Ilyenek általában a lakóépületek, irodák világítási, fűtési, klíma, háztartási és hasonló fogyasztókészülékeket, továbbá a 20 A-nál kisebb névleges áramerősségű általános dugaszolóaljzatot ellátó villamos berendezések. (Kérdés: szerelőt kell hívni, ha a 25 A-es egyfázisú kisautomata leoldott? – mindjárt megtudjuk.)

Következő fogalom az üzemi berendezés. Minden olyan berendezés, amely nem tartozik az épületvillamossági berendezésekhez. A szabvány külön megemlíti, hogy a háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülékek nem tartoznak ide. Tehát a fenti kérdésre megkaptuk a választ.

Üzemeltetés: ez magában foglal minden tevékenységet – villamos és nem villamos munkát egyaránt -, amely a villamos berendezés működtetéséhez szükséges. (Villamos munkák lehetnek például: kapcsolás, irányítás, felügyelet, karbantartás.)

Az logikus, hogy a villamos kezelőtérre sokkal szigorúbb előírások vonatkoznak, ezért létesítésük és üzemeltetésük jelentős többletköltséggel jár. A szabvány szerint nem villamos kezelőtér az olyan helyiség, ahol az abban létesített villamos berendezés az áramütés elleni alapvédelem követelményeit mindenben kielégíti, ugyanakkor, ahol villamos szempontból ki nem oktatott személyek garázdálkodhatnak.

Könyörgöm, kisfeszültségen lakóépületekben miért látok villamos kezelőterekké nyilvánított helyiségeket, szigetelt padlóval? De számtalan irodaépületben, közösségi házban, KLÉSZ alá tartozó létesítményben, ahol az ott dolgozók megfordulhatnak, is találunk ilyen bakikat.

A szabvány beszél még az elzárt kezelőtérről, amely olyan villamos kezelőtér, ahová ritkán – műszakonként legfeljebb kétszer – léphetnek csak be. A villamos szakképzettséggel rendelkező, de villamosan kioktatott személyek itt általában csak a kezelési utasításban egyértelműen meghatározott tevékenységet végezhetnek. „Általában” – gondolom újraéleszthetik magukat, akkor is, ha ez nincs benne a kezelési útmutatásban. Később még foglalkozunk a meghatározásokkal, de most ugorjunk.

A csoportok – és az általuk végezhető tevékenységek

A szabvány a szabvány alkalmazási területére vonatkozó tevékenységet ténylegesen végző személyeket csoportokba osztja. Nézzük át a csoportokat, és azt, hogy mit tehetnek.

I. csoport: A képzetlen személyek.

Ők az általuk végzendő tevékenységekkel kapcsolatban semmiféle szakképzettséggel nem rendelkeznek és kioktatást sem kaptak. (Szerintem ide sorolható hazánkba tévedt mindenhez értő idénymunkások – vagyis az építőipar 90%-a -, bár nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy a szabvány írói erre gondoltak.)

  • Ki- és be kapcsolhatnakkismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat, maximum 32 A névleges áramerősségűkapcsolókat.
  • Kicserélhetnek maximum 32 Anévleges áramerősségű becsavarható (D rendszerű) biztosítókat.
  • Az E 40-es foglalatkivételével kicserélhetnek szerszám nélkül cserélhető fényforrásokat.
  • Végezhetnek védőfedelekeltávolítása nélkül végezhető karbantartási munkákat (ilyen például atisztítás).
  • Minden olyan tevékenységet,amelyet a berendezés (szerkezet) használati útmutatója képzetlen személyekszámára megenged.

II. csoport: Műszaki, de nem villamos jellegű kioktatást kaptak, vagy a tevékenységre feljogosító szintén nem villamos szakképzettségük van.

(Mit′tom én, talán nukleáris erőmű ólompajzs-elem mozgató automatika programozó?!)

  • Mindent megtehetnek, amitaz I. csoportba tartozók megtehetnek.
  • Ki- és be kapcsolhatnaknagyobb mint 32 A névleges áramerősségű kisfeszültségű kapcsolókat éskapcsolószerkezeteket.
  • Cserélhetnek érintésbiztosfoglalatban elhelyezett miniatűr csöves biztosítókat.
  • Villamos hegesztőgépek éstörpefeszültségű villamos berendezések szerelve történő felállítását.
  • Végezhetnek védőfedelekeltávolításával járó nem villamos munkákat.

III. csoport: A kioktatott személyek. Villamos szakképzettséggel nem rendelkeznek ugyan, de az általuk végzendő munkák villamos veszélyeire kioktattak.

Fontos: a kioktatás tényét bizonyítani kell. (A „nem meg mondtam, te jóképességű, hogy ne locsold a vezetéket!” – kijelentés tehát nem elég – le is kell írni.)

  • Mindent megtehetnek, amitaz I., II. csoportba tartozók megtehetnek.
  • Kicserélhetnek nagyobb mint32 A névleges áramerősségű becsavarható (D rendszerű) és védőfedélreszerelt késes biztosítókat.
  • Meghúzhatnakfeszültségmentes állapotú csavarokat.
  • Fel- és leszerelhetnekvédőfedeleket.
  • Kicserélhetnek E 40-esfoglalatú és szerszám használatát a cseréhez igénylő fényforrásokat.
  • Szerelhetnek éscserélhetnek olyan maximum 32 A névleges áramú, túláramvédelemmel ellátottáramkörök szerelvényeit, amelyekhez nem tartozik védővezető. (Például II.érintésvédelmi osztályú lámpatestek.)
  • A IV. csoportba tartozószemélyek közvetlen felügyelete alatt részt vehet a IV. csoport számáramegengedett munkákban, akár feszültség közelében vagy feszültség alattimunkák végzésében.

IV. csoport: A villamosan képzett személyek. Ők azok, akiket a szakképesítésük az általuk végzendő villamos munkára illetve ezen munkák felügyeletére általánosan alkalmasnak nyilvánít. A szabvány ezt a csoportot további csoportokba osztja:

IV/a csoport: Egy meghatározott munkafajtára van jogosultsága, amelyet hatósági vizsgával szerzett meg. Ilyen a már említett felvonókezelő. IV/b csoport: Gyengeáramú szakképzettségű személyek.
IV/c csoport: Erősáramú végzettségű személyek (szakmunkás, technikus, mérnök, szaktanár).
IV/d csoport: Villamosmérnök, villamos technikus és a IV/b, c csoportba tartozó személyek, akik a kis zárlati áramú, nagyfeszültségű villamos berendezésekkel kapcsolatban kioktatást kaptak. A kioktatás tényét itt is bizonyítani kell.
IV/e csoport: Villamos biztonságtechnikai felülvizsgálói képesítést szerzett személyek. (Érintésvédelem szabványossági felülvizsgáló, erősáramú villamos berendezések időszakos felülvizsgálója.)
IV/f csoport: Nagyfeszültségű villamos berendezés kezelésére képesítő, hatósági vizsgával rendelkező személyek.

  • Az összes alcsoportvégezheti az I-III. csoport számára engedélyezett munkákat.
  • Ezeken túlmenően ez összesvillamos szakma önálló végzésére alkalmas – akár feszültség alatt vagyfeszültség közelében –, amelyek végzéséhez megfelelő szakismeretekkelrendelkezik. A szabvány bizonyos korlátozásokat leszámítva a szakemberrebízza, saját szakmai képességeinek felmérését.
  • A IV/b és IV/b csoportbatartozók csak azon a villamos berendezéseken végezhetnek villamos munkát,amelyre a képesítésük vonatkozik.
  • A IV/c önmagában csakkisfeszültségre érvényes.
  • A IV/d önmagában csak kiszárlati áramú, kisfeszültségű berendezésekre vonatkozik.
  • A IV/f képesítésselrendelkezők csak olyan 1000 V-nál nagyobb feszültségű villamosberendezéseken végezhetnek munkát, amelyekre jogszabály szerintszakvizsgát tettek.

V. csoport: Munkáltatója által villamos munkák irányításával vagy vezetésével megbízott villamosmérnök, vagy villamos technikus.

·  A munkáltatója által a hatáskörébe utalt villamos szakmunkák megszervezése és irányítása.

·  Az I-IV. csoportba tartozó munkák tekintetében közvetlen munkavezetésre vagy más munkavégzésre csak a szakképesítése szerint.

Két kiegészítés:

  • A III. és IV. csoportszerinti képzésen belül a hallgatók végezhetnek ezen csoportok számáraengedélyezett munkákat, de csak szaktanári vezetés és felügyelet mellett.
  • A IV/e csoport (villamosbiztonságtechnikai felülvizsgálatok végzésére, vezetésére, ésbizonylatolására feljogosított személyek) számára engedélyezett munkákat,csak és kizárólag ezen csoportba tartozók végezhetnek.

Még két kiegészítés:

  • Épületvillamossági ésvilágítási berendezések kapcsolására mindenki jogosult, kivéve, ha akezeléshez szükséges kapcsolók és más működtetőszervek nincsenek elzárva.
  • A háztartási és hasonlójellegű szerkezetek kapcsolásával a szabvány nem foglalkozik –természetesen azon kívül, hogy leírja, hogy nem foglalkozik velük.
  • Minden más villamosberendezés kapcsolásához minimum II. csoport tagság szükségeltetik.

Feszültségmentesítés

A feszültségmentesítés meghatározott sorrendben végrehajtott munkafolyamat, melynek során a villamos berendezés 1) minden lehetséges energiaforrással megszűnik, és 2) a feszültség alá kerülése meg van akadályozva. Feszültségmentes állapot: A villamos berendezésnek , vagy annak bizonyos részeinek kapcsolata minden lehetséges energiaforrással meg van szakítva, és azon a feszültségmentesítés lépéseit maradéktalanul, a helyes sorrendben elvégezték. Feszültség alatt álló berendezés: Ha nem feszültségmentes, vagyis egyszer már üzembe lett helyezve és a feszültségmentesítés folyamata nem, vagy nem megfelelően lett végrehajtva. (Nem az összes lépés, vagy nem a megfelelő sorrendben. Például előbb hajtották végre az ellenőrzést, és csak utána biztosították (próbálták) a visszakapcsolás megakadályozását.)

Feszültség nélküli állapot: Az erősáramú berendezés vagy része, amelynek kapcsolata meg van szakítva minden lehetséges energiaforrással, de a feszültségmentesítés többi lépését nem vagy nem megfelelően hajtották végre. Feszültségmentes munkavégzés: a villamos berendezésen a feszültségmentesítés után végzett munka.

A feszültségmentesítés lépései

Nem a teljes leírást fogjuk átvenni, elsősorban a kisfeszültségre koncentrálunk. Ugyanakkor a szabvány bizonyos esetekben megengedi egy-egy lépés elhagyását. Ezekben az esetekben az adott villamos berendezés szintén feszültségmentesnek tekinthető, ha a többi lépést maradéktalanul és megfelelő sorrendben végrehajtottuk. Ilyen esetek például a következők.

  • Dugós csatlakozású villamosszerkezetek esetében nem kell a feszültségmentesítés lépéseitvégrehajtani, ha a háztartási és hasonló jellegű fogyasztókészülékekösszes csatlakozóvezetékét kihúzták. (Mosógépet nem kell tehát földelni ésrövidre zárni, de az sem elég, hogy lecsapjuk a kismegszakítóját.)
  • A nem háztartási és hasonlójellegű dugós csatlakozású fogyasztókészülékek esetében, ha arendelkezésre álló szervizkönyvben meghatározott feszültségmentesítésrevonatkozó előírások be vannak tartva.
  • Rögzített csatlakozású,kisfeszültségű szerkezetek esetében el lehet hagyni a fennmaradó töltésekkisütését, a földelést és rövidre zárást, valamint a feszültségmentesítettilletve feszültség nélküli rész körülhatárolását el lehet hagyni, ha 1) aháztartási és hasonló jellegű szerkezetek leválasztását az összescsatlakozókapocs leszerelésével végezték, 2) olyan nem gépsorba tartozógyártmányon történik a munka, amelynek nincs a betápláláson kívül más,helyszínen szerelt összekötése. Természetesen a leválasztást szabványosan,vagy a csatlakozási pontnál, vagy direkt erre a célra létesített ponton elkell végezni.
  1. leválasztás,
  2. visszakapcsolás ellenibiztosítás,
  3. a villamos berendezésfeszültség nélküli állapotának ellenőrzése,
  4. földelés és rövidre zárásvégrehajtása,
  5. a közeli, aktív részekelleni védelem biztosítása.

Leválasztás

  • A villamos berendezést,vagy azt a részét, amelyen a munkavégzés majd folyik, az összestápforrásról le kell választani. (Bukta lehet: több ponton történőbetáplálás, UPS, generátor stb.)
  • Ha a kikapcsolás nemelegendő, leválasztást kell végrehajtani.
  • Épületvillamosságiberendezéseken leválasztás helyett elég a fogyasztásmérő előttikismegszakítók kikapcsolása is.

Visszakapcsolás elleni biztosítás

  • Ezt reteszeléssel, ha eznem lehetséges, letiltással kell megoldani.
  • Az összes kapcsolóeszközesetében gondoskodni kell a visszakapcsolás elleni biztosításról.
  • A leválasztás után azösszes olyan részt, amelyen feszültség maradhat, a megfelelő módon ki kellsütni.
  • Villamos kezelőhelyiségbenvagy kezelőtérben általában elég a „bekapcsolni tilos” figyelmeztető tábla.
  • Illetéktelen személyeklehetséges jelenléte esetén többletvédelemről is gondoskodni kell. Nemcsakazért mert lehet, nem tudnak olvasni, hanem mert valószínűleg nincsenektisztában a visszakapcsolás veszélyeivel.
  • Ha a bekapcsolási lehetőségfelett a munkavégző személy állandó felügyeletet tud gyakorolni, aletiltás elhanyagolható. Ebben az esetben jelezni kell, hogy a kikapcsolásszándékosan, kézi működtetéssel történt. (Ez igaz automatika, védelem,távműködtetés által működtetett kapcsolószervre és a kismegszakítókra is.)
  • Gondoskodni kell arról,hogy a visszakapcsolásra alkalmas villamos szerkezet segédenergia hatásárase tudjon meglepetéseket okozni.
  • Épületvillamosságiberendezés feszültségmentesítésénél letiltás céljára elegendő acsavarozható, késes biztosítóbetétek kivétele, kiemelése és elvitele vagyelzárása – a lényeg, hogy a becsavarás helyén ne legyenek hozzáférhetők.Kismegszakítók esetén a bekapcsolást gátló plombák helyére vékony huzalhelyezhető be, amelyet össze kell csavarni, vagy a kapcsolókartszigetelőszalaggal leragasztani. (Előfordult, hogy négy méter magasanlétrán állva jött az áldás, miközben reflektort kötöttem be. Kiderült,hogy a lakatos a kiselosztó összes kismegszakítóját sorban felkapcsolta,hogy a flexe szuflát kapjon. Ha a kismegszakítók le lettek volna tiltva,ez nem fordulhatott volna elő, és ez nem a lakatos hibája volt, hanem azén munkavezetőmé.) Dobozkapcsolóknál „bekapcsolni tilos” táblát kellalkalmazni, ha ez nem lehetséges, kikapcsolt állapotban zöld/sárga szigetelőszalaggalle kell ragasztani.
  • A földelő és rövidrezáró szerkezetet először a földelési ponthoz kell csatlakoztatni és utánaa földelendő részhez.
  • A földelőnek, halehet, a munkavégzés helyéről láthatónak, de minél közelebb kell lennie.
  • Kisfeszültségű éstörpefeszültségű villamos berendezések esetében nincs szükség földelésreés rövidre zárásra, ha nem áll fenn az újra feszültség alá kerülésnek aveszélye.
  • Ha a munkavégzéshelyének közelében a villamos berendezésnek vannak olyan részei,amelyeket nem lehet feszültségmentesíteni, akkor az ott végzett munkafeszültséghez közeli munkavégzésnek minősül.
  • A körülhatárolástúgy kell elvégezni, hogy a határvonal érintése se legyen feszültségalatti munkavégzésnek minősíthető.
  • A körülhatárolásmódja lehet elzárás, körülzárás, jelképes elkerítés (például szalaggal),egyértelmű írásbeli maghatározással.
Feszültség nélküli állapot ellenőrzéseA feszültségmentesített berendezés mindenpólusán el kell végezni.Az ellenőrzéshez használt műszert jó előtte ésutána is kipróbálni.Az ellenőrzéshez próbalámpa, 20 mA-nél nagyobbfogyasztású, szabványos, kétsarkú feszültségvizsgálót vagy voltmérőt lehethasználni.Kizárólag hangjelzést adó műszer használatamég kisfeszültségen sem elegendő.Kisfeszültségen az ellenőrzést az aktívvezetők között is és a földhöz képest is el kell végezni.Ha csak fázisvezető férhető hozzá, és nincs aközelben földpotenciálú mérőpont, egysarkú feszültségkémlelő is alkalmazható.

Földelés és rövidre zárás

Közeli, aktív részek elleni védelem

Láthatjuk, hogy nem túl bonyolult, de jó időnként feleleveníteni, hogy mi járul ahhoz, hogy a következő munkát is el tudjuk vállalni. Van aki, minden nap elnéz egy jobbkezes utcát és évekig megússza. Más egyszer figyelmetlen és belerohan egy három gyereket szállító járműbe. Elmosolyoghatjuk, ha huszadszorra kapunk egy kis delejt, de lehet, hogy a következő után a feleségünk intézkedik – a temetésünkről. Nem beszélve arról, ha más szenved a mi hibánkból.


MSZ HD 60 364 (összetett szabvány)

https://www.villanylap.hu/cimke/mszhd60364